A nyár egy különleges időszak a kertészkedők életében, hiszen míg a tavasz szinte elkábít minket a szímpompájával, az ősz „nyugtat”, a nyár egy köztes időszak, azonban ilyenkor töltjük a legtöbb időt a kertben. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy jó kert nyáron is folyamatosan harmóniát sugározzon, gyönyörködtessen, hiszen most van rá lehetőségünk, hogy akár minden este növényeink között töltsük időnket. Milyen kellemes jó időben az esti nyugalom közepette egy függőágyban pihenni csodálatos kertünk közepén… Még különlegesebb az élmény, ha színekkel csodákkal szembesülünk nyáron is. A jó kert titka a folyamatos megújulás, mindig legyen szemet gyönyörködtető rész. Ilyenkor adódik a kérdés, vajon milyen növényekre számíthatunk a nyári kánikulában. Szerencsére bő a választék ilyenkor, s legtöbbjük a mindennapi életben is gyakori és ismert növény, mégis sok kertből hiányoznak.
Elsőként említeném a mályvacserjét (Hibiscus syriacus), vagy másnéven hibiszkuszokat, amelyek közepes méretű cserjék, vagy akár kis fák, számtalan szín változatban, jellemzően lilás, kékes, rózsaszínes, fehér árnyalatokban, vagy ezek kombinációjában találhatók meg. Elbővülő növények, sok esetben nem is tudnánk több virágot elhelyezni rajtuk, annyira tele vannak. Egyre több telt virágú fajta is megjelent, amelyek szintén nagyon látványosak. Különleges szépség tarka, fehér-zöld levél színű fajtájuk, amelyek bordó virágai azonban sosem nyílnak ki teljesen, megrekednek a bimbó állapotban.
A hibiszkuszok népes táborához tartozik a nyár egyik nagy, évelő slágere a mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos). A cserjés hibiszkuszra nagyon hasonlító, ám sokkal nagyobb, akár 20 cm átmérőjű virágai általában bordók, vagy világosas rózsaszínek, pirosasak. Nagyon sok virágot hoznak, egyiket a másik után, s hatalmas virág mérete miatt nagyon feltűnő jelenség. A mocsári hibiszkusz érdekessége, hogy egy lágyszárú évelő növény hazánkban, amely a talajban telel, azaz föld feletti részei elfagynak, vagyis télen semmi sem látszik belőle. Tavasszal nagyon későn hajt ki, gyakran csak májusban, ezért sokan megijednek tavasszal, hogy elpusztult, pedig csupán hosszabb a nyugalmi ideje, mint más növényeknek.
A nagyobb méretű cserjék közül nyáron hortenziák is különösen látványosak. Itt rögtön különbséget kell tenni, a hagyományos, nagy virágú, nagy levelű, lágyszárú és a cserjés hortenziák között. A lágyszárú hortenziák (Hydrangea macrophylla) nyár elejétől virágoznak, általában fehér, rózsaszín, piros, esetleg kékes színekben. Virágaik hatalmasak, azonban viszonylag alacsony növények, jellemzően 1 méteres magasság alattiak. Fontos tudnivaló, hogy a meszes talajt nem szeretik, ezért kizárólag savanyú talajba, árnyékos, párás helyre ültessük őket. Télen tövig visszafagynak, azonban talajszintben található rügyeiket a komoly fagyoktól akár egy kis lombbal védeni kell, hogy jövőre is gyönyörűek lehessenek.
A cserjés hortenziák (Hydrangea arborescens) sokkal nagyobb növények, gyakran elérik vagy túl is lépik a két méteres magasságot. Hajtásrendszerük fásodik, komoly méretű cserjévé válnak. A nyári hónapokban nagyon hosszan virágoznak. Virágzatuk gömb, vagy hosszúkás, megnyúlt, gyakran kúp alakú. Egyes fajták virágzatában minden virág egyszerre nyílik ki, míg mások virágai egymás után sorban nyílnak ki a virágzaton belül, így nagyon hosszú ideig dekoratív. A cserjés hortenziákból léteznek a hagyományos hortenziákhoz hasonló, gömb alakú virágúak is, azonban a virág átmérőik gyakran hatalmasak, akár 20 centiméter felettiek. Gyakori, hogy a másfél-két méter magas növények teljesen berakódnak virágokkal, s egy óriási fehér foltot alkotnak. A cserjés hortenziák virágszíne általában a fehér, de egyre több helyen látni rózsaszín változatokat belőlük, s igazi ritkaság a sötét bordó szín, de néhány helyen már lehet vele találkozni. A hortenziák esetében nem szabad megfelejtkezni a megfelelő víz utánpótlásról, a kiszáradást kevésbé szeretik, bőséges vízellátás mellett nagyon sokáig gyönyörűek.
Hasonlóan bőséges virágzással kedveskedik a nyári orgona (Buddleia davidii), amelyet sokan hívnak pillangó cserjének is, ugyanis a lepkék különösen szeretik virágait, s gyakran rászállnak. Virágai kellemesen illatosak, és általában kékes, lilás, fehéres, rózsaszínes árnyalatokban pompáznak, de előfordulnak pirosas változatok is. A nyári orgona is egy erősebb növekedésű cserje, a két méteres magasságot gond nélkül eléri. Nagyon szereti a napos, meleg fekvésű helyeket, de ezért cserébe elvárja és meghálálja az öntözést. A növény érdekessége, hogy enyhébb teleken a levelek egy részét nem hullatja le, így télen sem nyújt kopár látványt. Az olyan helyekre ahol van bőven hely, s igen intenzív látványra vágyunk az egyik legjobb választás lehet.
Sokkal kisebb méretű, a nyár igazi slágere a levendula (Lavandula x intermedia). Számtalan fajta áll belőle rendelkezésre, a klasszikus kékes-lilás virágúakon túl a fehér, rózsaszín virágúakig, léteznek, alacsonyabb, magasabb, korai vagy kései virágzatú fajták. A levendula illatát, sokféle hasznosíthatóságát talán senkinek sem kell bemutatni. Bejárók, utak mellé, virágágyásokba, de akár kisméretű szoliternek is tökéletes, és ki kell emelni remek szárazságtűrését, így kevésbé öntözött kertek, nyaralók, praktikus, de szép növénye lehet. Kerti rézsűket is érdemes vele beültetni, nagyon jól bokrosodik, megköti a talajt és rézsűk szárazabb talaja sem okoz neki problémát.
Szintén fontos gyógynövény és egyben kiváló kerti dísz a zsálya (Salvia officinalis), amely gyakran kis cserjeként működő évelő, az alsó részei könnyen elfásodnak. Levele is illatos, kellemes tapintású, de virágja is jól mutat. A zsályának sokféle díszváltozata is elterjedt, amelyeknek a virága nagyobb, vagy feltűnőbb, színesebb. Nem árt tudni, fűszerként, vagy gyógynövényként ezek azonban kevésbé használhatóak, hatóanyagtartalmuk jelentősen kisebb.
Ha a gyógynövények között maradunk gyönyörű nyári évelő a kasvirág (Echinacea purpurea). Virágai nagyméretűek, lilásak, rózsaszínek, fehérek, s nagyon sokat és hosszan virágzik. A téli időszakban tövig visszafagy, ezért úgy érdemes elhelyezni a kertben, hogy a közelében egy kora tavasszal is dekoratív növény kapjon helyet, s mire az levirágzik a kasvirág átveszi a helyét és nyáron gyönyörű lesz. Gyógynövényként immun erősítő és gyulladás csökkentő hatása miatt nagyon kedvelt. Személy szerint az egyik legjobb nyári évelőnek tartom, a szélsőséges nyári időjárással is nagyon jól megbirkózik, a kánikulában is megbízhatóan virágzik és tényleg nagyon dekoratív.
Az évelők frontján ki kell emeljen másik nagy nyári kedvencemet az évelő díszgyertyát (Gaura lindheimeri), amely szintén nagyon látványos. Apró, leginkább pillangókra hasonlító virágai a teljes növényt beborítják, s egész nyáron rajt is maradnak. Virágszíne leginkább a rózsaszín különböző árnyalatai, de léteznek fehér virágú fajták is. Apró levelei lehetnek sötétebb színűek, de világosak, csíkosak is. Évelőként gondolunk rá, de a gyakorlatban inkább törpecserjeként működik, elméletben akár egy méteres nagyságot is elérhet, a gyakorlatban azonban ritkán nagyobb fél méternél. Tökéletesen használható akár mini sövénynek, ágyás elválasztó növénynek, de önállóan is megállja a helyét. Tavaszi metszésére kell odafigyelni, metszés nélkül túl laza, nyurga növény lehet belőle, míg metszés után sokkal tömöttebb, zömökebb, elegánsabb.
Ha össze kellene állítani a nyáron is szép növények listáját, az bizony jó hosszú lenne. Jelen írásban csupán néhány olyan növényre szerettem volna felhívni a figyelmet, amelyek szinte minimális ápolás mellett is gyönyörűek, könnyen beszerezhetőek, s nagyon szépek.
