Gyakori kérdés, hogy adott növényhez milyen virágföldet javaslunk, mit ajánlunk. Elsőre talán könnyű lenne a válasz, mondani egy márkát és kész, gondolnák sokan magukban. Alaposabban végiggondolva a kérdést, nem is olyan egyszerű dolog a föld választás.
A növények alapvető közegéről beszélünk, amely némely speciális kultúrát kivéve (pl. talajnélküli kőzetgyapotos termesztés, vagy akár szobanövények agyaggranulátumos hidrokultúrája) nem megkerülhető.
A növények a talajból veszik az életműködésükhöz szükséges vizet, tápanyagokat, ásványi sókat, mikro és makro elemeket, valamint a talajnak fontos támasztó és stabilizáló szerepe is van.
Amikor virágföldet választunk figyelni kell a föld kémhatására (pH értékére), a tömöttségére, a benne található tápanyagok mennyiségére, arányára, és felvehetőségének tartósságára, illetve az ár is szempont szokott lenni.
Sajnos a virágföldek esetén is fokozottan igaz, hogy minőség az árral egyenes arányban áll. A nagyon olcsó földek esetén előfordulhat, hogy a virágföld szabványt sem teljesítik, illetve gyakori eset, hogy a minőség nem állandó, azaz a különböző vásárlási időpontokban, ugyanazon csomagolás alatt más minőséggel találkozunk. A komoly, nagy gyártók ilyet nem engednek meg, összetételük állandó és tényleg azokból az anyagokból épülnek fel, amelyek a csomagoláson szerepelnek. Szerencsére számos hazai virágföld gyártó üzem működik, így a közepes árú/minőségű földektől kezdve egészen a prémium kategóriás bio virágföldekig hatalmas a választék.
De nézzük meg részletesen a szempontokat, mi alapján válasszunk!
Profi termesztők nyers tőzeget vásárolnak, amelyet aprítógéppel változtatnak megfelelő frakció méretűre, majd az adott növénykúltúrához legmegfelelőbb pH értéket állítják be mészkőörleménnyel és adalékanyagokkal, illetve a növénycsoport igényeinek megfelelően töltik fel tápanyagokkal, akár hosszú hatású műtrágyákkal, így a nevelés folyamán nem kell többet tápanyag utánpótlással foglalkozniuk, így a növény értékesítése után, az továbbra is szépen fog virítani, akkor is ha a vásárló nem tápoldatozza. ( A felhasznált tőzeg, hozzáadott anyagok bizony nem olcsóak, főleg ha minőségi anyagokról beszélünk, ez pedig a növény árában is érződik. Egy drágább növény jobb földkeveréket kapott, talaja kevésbé fog kiszáradni, sokkal tovább ellátja tápanyagokkal, végeredményképp a növény sokkal szebben fog virítani. Ezért is emlegetik gyakran a kertészek, hogy jellemzően nem a legolcsóbban megvásárolt növények fognak a legtovább és legszebben díszíteni).
Természetesen az otthon kertészkedők közül kevesen tehetik meg, hogy minden növény alá saját keverésű virágföldeket készítsenek, de így is vannak lelkes hobbisták, akik belevágnak, bár sok munka, de az eredmény kárpótolja őket a fáradságukért.
A gyártók megpróbálnak olyan földkeverékeket előállítani, amelyek több növénycsoport alá is jók.
A virágföld választásakor mindig figyeljünk a pH értékre.
Egyes növények kimondottan érzékenyek a mészre, ők kizárólag mészmentes savanyú talajban maradnak élve. Ide tartoznak a rododendron fajok, az áfonya, ciklámen, erikafélék, hortenzia, egyes páfrányok, a liliomfa. Rájuk tehát nagyon figyeljünk, egy meszes talaj a végüket okozhatja. Az általános jelölés szerint az A típusú virágföldek mind savanyú kémhatásúak.
Ezzel szemben a C jelölésű földek az enyhén lúgos pH tartományba tartoznak (általában a tőzeghez adott mészkőörleménynek köszönhetően). Ilyen földet szeret a muskátli, a legtöbb balkonnövény, leander, egyes szegfűfélék, sok szobanövényfaj.
A két virágföld típus között található a B jelölésű, amelyeket sokszor általános földnek is hívnak. Ezek pH-ja enyhén savanyú-semleges, így tényleg általánosan használhatóak eltekintve az előbb említett érzékenyebb növénycsoportokat.
A pH érték mellett érdemes odafigyelni a föld tápanyag feltöltöttségére. Egyrészről milyen hatástartamú tápanyagok találhatók benne, és azok milyen arányban. A nitrogén hangsúlyos földek leginkább a vegetatív, vagy zöld növekedést fokozzák, ezt érdemes használni az örökzöldekhez. A foszfor és kálium túlsúlyos tápanyagokkal feltöltött földek a virágzást és a virágméretet növelik, így kiválóan hasznosítható például balkonnövényekhez. Gyorsan, könnyen felvehető tápanyagokat tartalmaznak a palánta földek, hiszen a csíranövényeknek könnyen felvehető tápanyagokra van szükséges a hirtelen növekedéshez. Ezzel szemben az általános földek jellemzően hosszabb távon nyújtanak tápanyag ellátást.
Fontos tulajdonság a talaj vízmegtartó képessége és lazasága. Előnyös ha az öntözővizet jól megtartja, a növények gyökerei számára az éltető nedvességet folyamatosan biztosítja, de nem túl tömött ahhoz, hogy a gyökerek megfulladjanak és rohadásnak induljanak.
Sajnos ezen tulajdonságát nehéz a csomagolás alapján eldönteni, érdemes több márkát is kipróbálni és az alapján dönteni. Mivel elsősorban a felhasznált tőzeg minősége befolyásolja a vízmegtartó képességet, ezért alaposan oda kell figyelni milyen alapanyagokból készült. Itt vissza utalnék írásom elejére, ugyanis sok kiváló minőségű tőzeg is beszerezhető, viszont van többféle, gyenge is a piacon. A jó tőzeg bizony nem olcsó és ez már részben meg is magyarázza az írás elején említett ár-minőség összefüggést.
Bizonyára volt már olyan növényük, amelyet megöntöztek, az öntözővíz szinte átszaladt a növényen, a föld alig lett nedves, majd pár óra múlva a növény hervadni kezdett. Ráadásul az ilyen gyenge minőségű tőzegek ha egyszer kiszáradtak nagyon nehezen vesznek fel újra vizet. A minőségi tőzegek esetén öntözés után érezhetően nehezebb a cserép, sokkal több vizet köt meg, amelyet a növény hasznosítani tud.
A jó vízmegkötő képességnek a stabilitás szempontjából is van szerepe. Azok a tőzegek amelyek nem sok vizet tudnak raktározni nagyon könnyűek, és megfelelő súly hiányában a nagyobb cserepes növények akár egy kis szellőtől is felborulhatnak, míg a sok vizet raktározó talajok magasabb súlyuk miatt kevésbé borulás veszélyeztetettek.
Mint látszik számos tényezőt kell figyelembe a virágföld kiválasztásánál. Sokan lazán kezelik a kérdést, mondván föld-föld… Talán a leírtak segítségével ők is elismerik, hogy nem mindegy a növényeket milyen közegbe telepítjük. A jó talaj az első lépés a szép növények felé.