A tavaszi nagy kerti munkaforgatagban gyakran elfelejtkezünk az ilyenkor még kevéssé látványos, de később gyönyört fakasztó növényekről a rózsákról. Hasonlóan a többi fás növényhez szükségük van némi gondoskodásra, amelynek legfontosabb része a metszés. Tavasszal a rügyek megjelenése után, de még lombfakadás előtt kell elvégezni. Különbséget kell tenni a rózsa vad és nemes formái között. A vadrózsákat nem szükséges, vagy csupán kis mértékben kell metszeni.
A nemes rózsák esetén az első lépés az elfagyott, elszáradt, beteg részek eltávolítása. Ezután a megmaradó részek ritkítása következik. A rózsabokor belseje felé, keresztbe növő hajtásokat el kell távolítani, a túl öreg részeket is le kell vágni. A megmaradó hajtásokat sokan harmadukra vágják vissza, ennél célszerűbb a gyenge hajtásokat megerősíteni, így azokat 3-5 rügyre visszametszeni, az erős hajtásoknál kisebb visszavágást kell alkalmazni, 6-8 rügyet is meghagyhatunk. A metszést mindig rügy felett 1,5 centiméterrel végezzük, ferde metszlappal, amely a rüggyel ellentétes oldalra lejtsen.
Ne terheljük túl a rózsabokrokat, tövenként úgy számoljunk, hogy 11-13 kihajtó rügyet hagyjunk meg. A kihajtó rügy minden hajtáson meghagyott rügyek közül a legfelső 1-2 rügy csupán, így 5-6 vesszőt meghagyhatunk egy rózsabokron.