A nyári időszakot nagyon sok kertészkedő várja, hiszen ilyenkor arathatja le korábbi munkájának gyümölcsét. A nyár is sok teendőt tartogat számunkra, ezek közül talán a legfontosabb az öntözés. Sajnos az elmúlt időszakok időjárása a növények szempontjából meglehetősen rosszul alakult, főleg a csapadék viszonyokat tekintve. Vagy nagyon som csapadék hullott egyszerre, amely már nem is tudott hasznosulni, vagy hirtelen nagy száraz meleg érkezett.
Sajnos nincs mit tenni, mivel az időjáráson változtatni nem tudunk, különös figyelmet kell fordítanunk az öntözésre. Itt egyaránt gondolok a dísz és haszonnövényekre is, egyikük sem nélkülözheti az éltető nedvességet.
A dísznövények nevükben is hordozzák elsődleges funkciójukat, ezt azonban csak megfelelő környezetben tudják biztosítani, azaz a hiányzó csapadékot után kell pótolni, hogy teljes pompájukban ragyoghassanak. A gyümölcstermő növények, zöldségek esetén öntözés nélkül sokszor a termésbiztonság is veszélybe kerül, azaz könnyen előfordulhat, hogy extenzív, öntözés nélküli körülmények között egyáltalán nem teremnek, vagy a termésminőség jelentős mértékben romlik. Kertészek között régóta ismert, hogy a termés mennyisége és minősége nagyon szoros összefüggésben áll a csapadék utánpótlással.
A gyümölcsfák esetében sokan furcsán néznek rám, mikor az öntözés fontosságát hangsúlyozom. Pedig nem lehet elégszer elmondani, hogy akár az idősebb fáknak, akár a fiataloknak szükségük van vízre. A talaj mélyebb rétegeibe csak az öregebb példányok gyökere jut el, azonban az ott található víz mennyisége sokszor nem elegendő a melegebb napokon a gyümölcsnövekedés időszakában. A fiatal fák gyökerei nagyon sekélyen helyezkednek el, ezért fokozottan veszélyeztettek a szárazság által. Az egy éven belül ültett gyümölcsfák gyökerei a talaj felső 30 centiméteres rétegében találhatóak, amely sajnos nagyon könnyen kiszárad. Ha ásnak egy ilyen mély gödröt egy melegebb nyári napon szembesülhetnek vele, hogy semmilyen nedves réteggel nem találkoznak. Sajnos ilyen helyzetekben megfelelő öntözés nélkül esélye sincs a fiatal fáknak az életben maradásra. (Csak érdekességként említem meg, hogy az ültetéstől számított 1 éven belül elpusztult gyümölcsfák több mint 85%-a az elégtelen öntözés miatt megy tönkre…) A friss telepítésű szőlőtőkékre is igaz a gyümölcsfáknál leírtak, hiszen az ő gyökereik is nagyon sekélyen helyezkednek el az első években.
A dísznövények esetén az évelők, egynyáriak, cserjék, tujafélék gyökerei a talaj felső rétegeiben találhatók, amely a legkönnyebben kiszárad. Csupán a díszfák, és egyes nagyméretű fenyők, cserjék gyökere hatol mélyebbre a nedvesebb talajrétegek felé. Természetesen lehet találni olyan növénycsoportokat, amely jól bírják a szárazságot (varjúhájfélék, kövirózsák, délvirágok), de általánosságban elmondható, hogy a dísznövények is sok vizet kívánnak.
Nagyon oda kell figyelni a dézsás, kaspós, balkonládás növényekre, hiszen itt a gyökereknek csak egy korlátozott mennyiségű talaj áll rendelkezésre, amelyből rendszerint nagyon gyorsan felveszik a nedvességet, s utána könnyen lelankadnak (ilyenkor még általában menthetőek), majd kiszáradnak. Különösen problémás az edénybe ültetett örökzöldek esetén, amelyek nem jelzik azonnal, hogy baj van. Gyakran csak a kiszáradás után napokkal, hetekkel jelennek meg az első tünetek, s ilyenkor már sokat nem tehetünk… Előre kell mindig figyelmesnek lennünk.
A dísznövények közül talán legproblémásabb a gyep fenntartása. Ha valaki tényleg szép, üde gyepet szeretne semmiképp sem lehet a nyári időszakban a napi öntözést megspórolni. Ennek hiányában a gyepet alkotó fűfajok növekedése lassul, akár a tövek teljesen ki is éghetnek. A lelassult növekedéssel együtt csökken a gyep sűrűsége, ezzel a gyomelnyomó képessége is. Sok gyomnövénynek jobb a szárazságtűrése mint a fűféléknek, így nyár végére a tavaszi zöld pázsitunk helyén csak egy elgyomosodott, részben kiégett, kiritkult füves terület fog árválkodni. Ennek megelőzésére rendszeresen öntözzünk! Különösen oda kell figyelni a friss gyepesítés után. Fűmagvetés esetén az első másfél hétben napi 4-5 öntözés javasolt, különben elégnek a csírák és nem lesz jó a kelés, majd napi 2 öntözés már elégséges lesz. Gyepszőnyegezés után két hétig napi két öntözés javasolt, majd ezután már elég lesz a napi egy alkalom.
Szót kell ejteni az öntözés mikéntjéről is. Alapszabály, hogy a növények számára kedvezőbb a többször kevesebbet, mint egyszerre nagyon sokat elv. Természetesen ez nem mindig megvalósítható, de ügyeljünk, hogy lehetőleg naponta locsoljunk. Három napi kimaradt öntözést nem lehet egy egyszeri háromszoros adaggal kiváltani. (Érdemes figyelembe venni a talaj vízmegtartó képességét is, azaz a kijuttatott öntözővíz meddig vehető fel a növények számára. Sajnos a Nyúl környéki talajok ilyen tekintetben elég gyengén teljesítenek, ezért is fontos a minél rendszeresebb csapadék utánpótlás.)
Ha a család nyaralni megy akkor is gondoskodni kell az öntözésről, egy egyhetes nyaralás akár végzetes is lehet legtöbb növényünk számára. Érdemes megkérni rokonokat, barátokat, szomszédokat, hogy vállalják fel arra az időre kertünk locsolását.
Az ilyen helyzetekre (és persze a mindennapok megkönnyítésére) szolgáltathatnak megoldást az egyre inkább terjedőben levő automata öntöző rendszerek. Ezekkel ma már bármilyen feladat megoldható a gyepfelületek öntözésétől kezdve egészen zöldséges kert, vagy gyümölcsfák locsolásáig. Az automatizálás is akár profi módon megoldható, a legdrágább eszközök esetén tavasszal csak be kell kapcsolnunk ősszel pedig ki, minden mást (csapadékos napokon öntözés tiltást, tűző napon plusz öntözést…) az automatika vezérel. Az ilyen rendszerek telepítési költsége persze magasabb, de szerencsére ma már nagyon olcsón is elérhető megoldásokat is lehet találni. Például a tujasor alá helyezett csepegtető öntöző cső, amelyet egy nyomáscsökkentőn át a kerti csapra kötünk, már néhány ezer forintból akár házilag is megoldható, és napi több órás munkától szabadít meg minket. Szerencsére a csepegtető öntözés egyre több kertben kap szerepet, legyen szó sziklakertről, fűszerkertről vagy akár zöldségesről. Nagy előnye egyszerűségében, viszonylagos olcsóságában és víztakarékosságában rejlik. Egy dologra hívnám fel vele kapcsolatban a figyelmet, hogy a növény tövét elláltja a szükséges mennyiségű vízzel, viszont a levegő páratartalmát nem befolyásolja. Némely növény azonban igényli a párásabb mikroklímát (főleg a fenyőfélék, kiemelten a cukorsüvegfenyő és hamisciprusok), nekik a levelükre is érdemes vizet locsolni.
Mivel a gyepet szórófejes megoldásokkal szokás öntözni, ez a kert többi részére is jótékony hatással van, egy párásabb, hűvösebb mikroklímát lehet így kialakítani.
Az öntözésnek tehát ne csupán a növények vízutánpótlásának a biztosítása legyen a célja, ne csak a növények tövéhez locsoljunk vizet, hanem a levegőbe kerülő apró vízcseppek segítségével igyekezzünk párásabb környezetet létrehozni. Bár ez sokak számára pazarlásnak tűnik, mindenképp megtérül, a növények sokkal jobban fogják érezni magukat.
Ne felejtsék el, hogy egy szép kertet fenntartani csak öntözéssel lehet!